- Irodalom - 6. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Találatok: toldi
- Arany János elbeszélő költeményei [antikvár]
- Arany János elbeszélő költeményei - Arany János - Régikönyvek webáruház
- Arany János. Elbeszélő költeményei. Buda halála. Murány ostroma. Katalin. Szent László füve. Első lopás. Keveháza. Bolond Istók. … | MAGYAR KÖNYVÉSZET 1712–1920 | Kézikönyvtár
Kritikai értékeléséből [ szerkesztés] Az elveszett alkotmány Arany János első nagyobb elbeszélő költeménye, csipős gúnnyal megírt komikus eposza. Hiányosságait maga a költő is érezte, különösen a kompozícióval volt elégedetlen. "Az egész valami elnyúló, s mint egész, kiállhatlan valami lőn. Nincs kerekdedség, nincs a kellő emelkedés és elfogyás; epizódjaiért látszik élni" – írta 1846. februárban kelt egyik levelében. Ezt a véleményét később is többen osztották. Kivonatok a későbbi kritikákból: [2] Toldy Ferenc kedvezően nyilatkozott az eposzról: "Bár nyelv és vers sok kívánandót hagyott, tekintve a komoly alapot s a szatirai ér gazdagságát és csípősségét, e mű meghaladott mindent, mit gúnyköltészetünkben eladdig bírtunk. " (1868, idézi Pintér Jenő). Riedl Frigyes szerint a költemény hangja Vörösmarty Mihály pátoszára emlékeztet. A hexameteres bőbeszédűség, az allegorizálás mind a Vörösmarty-eposzokra vallanak, mint a torzkép az eredetire. Az eposznak nincs cselekménye, világos meséje. Istenei lelketlen gépek, emberei unalmasak… Tréfái egészben véve hidegek.
Irodalom - 6. osztály | Sulinet Tudásbázis
Találatok: toldi
- Vape42 hu elektromos cigaretta webáruház budapest
- Arany János elbeszélő költeményei [antikvár]
- Az én lányom - 24., magyarul, török sorozat - Videa
- Irodalom - 6. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Petőfi Sándor elbeszélő költeményei (könyv) - Petőfi Sándor | Rukkola.hu
- Legjobb side by side ht 2018
- Arany János elbeszélő költeményei - Arany János - Régikönyvek webáruház
Arany János elbeszélő költeményei [antikvár]
Arany János elbeszélő költeményei - Arany János - Régikönyvek webáruház
Már bemutatták Nagy Ignác Tisztújítás című vígjátékát, és megjelent Petőfi Sándor komikus eposza, A helység kalapácsa, 1845-ben pedig Eötvös regénye, a A falu jegyzője. Az utóbbi művek és a kor kérdései egyaránt befolyásolhatták az eposz keletkezését. Arany János Nagyszalontán írta a művet. Jól ismerte környezetét és bosszúsan szemlélte Bihar vármegye nemességének durvaságát, önzését, a politikai torzsalkodást, a konzervatív és a liberális párt küzdelmeit. Mindez helyet kapott a műben, bár különösebb előzetes terv nélkül fogott hozzá az íráshoz. Időközben tudomást szerzett a Kisfaludy Társaság pályázati hirdetményéről, mire költeményét átfésülte és beküldte. A Kisfaludy Társaság vígeposz írására hirdetett pályázatára öt pályamű érkezett. Az elveszett alkotmány ról a bírálók közül Erdélyi János elismeréssel nyilatkozott, de Vörösmarty Mihálynak nem volt jó véleménye, inkább csak a beérkezett öt közül a legtűrhetőbb munkának tartotta. 1846. február 7-én hirdették ki, hogy Arany műve lett a pályázat győztese és elnyerte a jutalmul kitűzött huszonöt aranyat.
Arany János. Elbeszélő költeményei. Buda halála. Murány ostroma. Katalin. Szent László füve. Első lopás. Keveháza. Bolond Istók. … | MAGYAR KÖNYVÉSZET 1712–1920 | Kézikönyvtár
Az első nap délutánján a delegáció ellátogatott a Dévai Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai gyermekotthonába, a látogatás után pedig a nagyszalontai temetőben megkoszorúzták Arany János leányának, Arany Juliskának sírját. Az akadémikusok a záró napon Dánielisz Endre tanár úr, irodalom- és helytörténész vezetésével tekintették meg Arany János, Sinka István és Zilahy Lajos szülőházát, a Református templomot és a Csonkatornyot.