- Shakespeare - Rómeó és Júlia - Olvasónapló | Oldal 2 a 24-ből | Olvasónaplopó
- RÓMEÓ ÉS JÚLIA | Nemzeti Színház
- A falusi Rómeó és Júlia – Rádiójáték
- Elemzés Archívum | Érettségi.com
A színészekkel bemutat az udvarban egy színdarabot, amelynek cselekménye feltűnően hasonlít ahhoz, ahogy a szellem elmondta, hogyan ölték meg. Claudius el fogja árulni magát, ha ő a gyilkos, a színdarab láttán. III. felvonás Hamlet barátai közlik a királyi párral, hogy nem sikerült Hamlet bizalmába férkőzniük, de a királyfit rendkívül feldobta á színtársulat érkezése. Claudius király kijelenti, hogy szívesen vesz részt az előadáson. Polonius és Claudius elrejtőznek és meglesik Hamletet, hogyan viselkedik Ophéliával. Hamlet híres monológja következik: "Lenni vagy nem lenni... ", amely arról szól, hogy az embereket az tartja vissza az öngyilkosságtól, hogy félnek a halál utáni élettől. Hamlet durván beszél Ophéliával, és zárdába küldi a lányt. A király a kihallgatott jelenetből azt a következtetést szűri le, hogy Hamlet őrültségének nem szerelmi csalódás az oka. Angliába akarja küldeni a királyfit, mert veszélyesnek tartja további tartózkodását Dániában. Az udvar előtt a színészek Hamlet utasítására előadják a Gonzago megöletése c. színművet.
Shakespeare - Rómeó és Júlia - Olvasónapló | Oldal 2 a 24-ből | Olvasónaplopó
" A szép Veróna tárul itt elénk, Hol két jeles család vetélkedett. Ős gyűlölségük új csatákon ég, És polgár- vér szennyez polgár- kezet. Vad vérükből egy bajlós pár fakadt: Gonosz csillagzatok szülöttei. E két szerelmes sírja lesz a hant, Mely a csaták vasát elföldeli. Szerelmük eljegyezte a halál, Mert szüleikben lángol a harag S le nem lohad, míg el nem vész a pár- Erről regél a kétórás darab. " Shakespeare Rómeó és Júlia című gyönyörűen tragikus meséje egy nagyon régi legenda- nem első, és nem is egyetlen- újraköltése. Az emberek mégis Shakespeare nevéhez fűzik ezt a darabot, mert utánozhatatlanul szenvedélyesen alkotta meg. A történet Veronában játszódik, egy olasz városban. Két ősidők óta gyűlölködő családot mutat be: a Montague-kat, és a Capulet-eket. A Montague fiú Rómeó, és a Capulet lány Júlia egymásba szeret, titkon összeházasodnak, ám a frigy halált hozó bonyodalmakba torkollik. Első felvonás A két család fegyveresei összetűzésbe kerülnek egymással; a helyzetet Verona herceg oldja meg.
Rómeó és Júlia. Shakespeare fiatalkori műve, középpontjában két ősi szenvedély (szeretet és gyűlölet) összeütközése áll. Cím: a két főszereplő neve, témajelölő. Téma: a szabad párválasztás és a feudális erkölcsi szabályok szembeállítása, két nemzedék, két világnézet ütközik össze. A Rómeó és Júlia az angol reneszánsz első olyan tragédiája, mely a hitvesi szerelemről szól és a szabad párválasztást tematizálja. Szerelem addig (az ókorban és a középkorban) a házasságon kívüli kapcsolatokban jelent csak meg, mivel a házasság érdekszövetség volt két család között és nem szabad párválasztáson alapult. Források, elődök: a mű alaptörténete még Shakespeare-t megelőzően jellegzetes téma volt az irodalomban. A szerző valószínűleg ismerte azt az olasz művet, melyet a kor legnépszerűbb feldolgozásának tartottak. A drámában több motívum is van, ami a korábbi irodalmi hagyományból kerül bele: kényszerházasság, álomital – epheszoszi Xenophón használta először ellenséges családok torzsalkodása – Dante Isteni színjáték c. művében megemlíti a Montecchi-Capelletti családok gyűlölködését, és Dante nyomán Boccaccio is felhasználta ezt a történetet Dekameron c. művében.
RÓMEÓ ÉS JÚLIA | Nemzeti Színház
Előtérbe kerül a személyi döntés szabadsága. A mű tulajdonképpen ezekre, a kétféle gondolkodásmód összecsapásaiból adódó ellentétekre épül. A többi konfliktus a szereplők jelleméből adódik. Akikről a tragédia szól, fiatalos, szenvedélyekben gazdag emberek. A gyűlölet és a szerelem – két szélsőséges érzelem – gördíti előre az eseményeket. Rómeó meggondolatlansága fiatalságából fakad, szenvedélyes korszakát éli. Júlia őszinte és gyakorlatias egyéniség, hiszen amikor veszni látja a házasságot, hősiesen harcol, hogy együtt maradhasson Rómeóval. Önfeláldozása nemcsak akkor mutatkozik meg, amikor kiissza a mérget, hanem akkor is, mikor végül szíven szúrja magát. A műnek tulajdonképpen nem kéne tragédiával végződnie, de Shakespeare ezt a fajta tiszta, gyorsan fellángoló, sírig tartó fiatalos szerelmet akarta bemutatni. Ha ez a szerelem nem ért volna ilyen hirtelen véget a szerelmesek halálával, nem lehetett volna ilyen kifejezően bemutatni, mennyire szenvedélyes a két szerelmes kapcsolata.
A falusi Rómeó és Júlia – Rádiójáték
Lőrinc atya küldet Rómeóért. Ötödik felvonás Rómeó már Montanában van. Jön Baltazár a hírrel, hogy egyetlen szerelme és felesége meghalt. Rómeó elküldi Baltazárt, és mérget vesz a patikáriustól. Lőrinc barát megtudja, hogy küldötte, János atya nem tudta átadni a levelet Rómeónak, és így az most azt hiszi, kedvese valóságosan meghalt. Az atya elindul, hogy ott legyen a Capulet család kriptájában, amikor Júlia felébred hosszú álmából. Paris elhatározza, hogy apródjával ellátogat Júlia sírjához, de meglátja Rómeót, amint éppen készül betörni a kriptába. Azt hiszi sírgyalázásra készül, és az elkeseredett szerelmesek vívni kezdenek egymással. Rómeó leszúrja Paris-t, aki meghal a végzetes sebtől. A szomorú Montague fiú lefekszik Júlia halottnak vélt teste mellé, és kiissza a mérget az üvegcséből. Júlia fölébred, meglátja maga mellett szerelme holttestét. Megcsókolja, hátha maradt még méreg Rómeó ajkain. Mikor látja, hogy nincs más választása, kihúzza hüvelyéből kedvese tőrét, és szíven szúrja magát.
Lőrinc barát, és az akkor odaérkező Escalus herceg már csak a halottakat látja. Lőrinc atya mindent elmesél. Végül a nagy ellenségek: a Montague és a Capulet család kibékül. " Borús békével virradt rájuk a reggel, A gyászóló nap fönt ki sem tekint. Jertek tanács elé a gyászesettel: Ítélünk, oldunk törvényük szerint MERT KÖNNYEL JEGYZI MAJD A KRÓNIKA, HOGY ÉLT S HALT RÓMEÓ ÉS JÚLIA. " A tragédia okai A műből ugyan nem tudhattuk meg a Montague és a Capulet család ellentéteinek konkrét okát, de még így is tisztán látható néhány indíték, amiből a konfliktusok fakadhattak. Vegyük például a kor egyik alapvető kettősségét: a még aktuális feudális gondolkodást, és a már kibontakozó reneszánszt. A két család a két különböző irányzathoz tartozik. A feudális gondolkodás már elmaradottnak tűnik. Itt a házassági szokások is elmaradottabbak, még a szülők, anyagi érdekek alapján döntenek, hogy gyermekük kivel kellhet egybe. A reneszánsz már haladóbb kultúrának számít. A reneszánsz gondolkodást követő családok már inkább a harmóniára törekszenek, az érdekek már nem játszanak akkora szerepet a házasságban.
Páris éppen Júlia kezét kéri meg annak apjától. A férfi beleegyezik, ha Júlia is igent mond. Este a Capulet-házban bál lesz, de a szolga, akinek a meghívókat kellene szétvinnie a városban, nem tud olvasni. Éppen Rómeó és Benvolio az, akiktől megkérdezi, hogy kik vannak felsorolva a meghívón. A két fiú így értesül a bálról. Mivel szerelme, Rozália is valószínűleg ott lesz, Rómeó elhatározza, hogy ő is elmegy s barátja elkíséri. A Capulet-házban Capuletné éppen a lányával beszélget a Dajka jelenlétében arról, hogy Páris megkérte a kezét. Júlia jó leányhoz méltón belenyugszik szülei akaratába. Benvolio éa Rómeo a Capulet-ház felé tart a bálba. Az utcán fáklyások vonulnak, a két barát is köztük halad. Közben felteszik az álarcukat. Rómeónak rossz érzései vannak, mint aki előre megsejti végzetét. A vendéglátó házban már áll a bál, a két barát is ott van. Rómeo meglátja Júliát, bár ekkor még a nevét sem ismeri, és szerelemre lobban iránta. Tybalt felismeri Rómeót a hangjáról, de Capulet nem engedi, hogy az rátámadjon az ifjú Montagnue-ra.
Elemzés Archívum | Érettségi.com
Szereplők: Claudius, Dánia királya Hamlet, az előbbi király fia, a mostaninak unokaöccse Horatio, Hamlet barátja Polonius, főkamarás Laertés, Polonius fia Cornelius, Rosencrantz, Guildenstern, udvarfiak Osrick, udvaronc Pap Más udvaronc Marcellus, Bernardo, tisztek Francisco, katona Rajnáid, Polonius embere Egy százados Hamlet atyjának szelleme Fortinbras, norvég király Két sírásó Gertrúd, dán királyné Ophélia, Polonius leánya Színhely: Helsingőr I. felvonás Helsingőrben, a vár előtt őrt álló katonák éjfélkor látják megjelenni az idősebb Hamlet szellemét. Hamlet barátját, Horatiót is meghívják tanúnak. A szellem neki is megjelenik, de kérdéseire nem válaszol. Claudius király megtiltatja, hogy unokaöccse, Fortinbras háborút indítson Dánia ellen. Az ifjabb Hamletet korholja makacs gyászáért és kéri, hogy ne térjen vissza a wittenbergi egyetemre. Hamletnak nem tetszik, hogy anyja hamar férjhez ment apja testvéréhez. Horatio elmondja Hamletnak, hogy mit látott éjjel, mire Hamlet is kíváncsi lesz.
- Http www etr u szeged hu
- Eladó lakás bp xi adony u 1
- Rómeó és júlia rövid története
- A ferfi akit ovénak hivnak
- Karácsonyi cserebere teljes film magyarul videa 2018
- William Shakespeare: Rómeó és Júlia (elemzés) – Oldal 3 a 9-ből – Jegyzetek
- ELŐMINŐSÍTŐ RENDSZER