bmwmotionsim.com
A hosszú építményt egyértelműen a nagy fal egy szakaszaként kell kezelni. A nagy fal hossza ezzel a szakasszal együtt most már eléri a 7200 kilométert, ha pedig összeadjuk az összes – hegyvonulatokon kígyózó, sivatagokon, pusztaságokon, mocsaras területeken át vezető – falszakaszt, akkor hosszuk meghaladja az 50 ezer kilométert, ami a mai átszámítások szerint még csak autóval is kb. 20 nap alatt lehet megtenni. A nagy fal nagy része hegyvonulatokon húzódik úgy, hogy a külső oldalon meredek sziklák vannak. A Ming-kori fal külső borítása téglákból és tégla alakú kődarabokból áll. Belsejét döngölt agyaggal, illetve kőzúzalékkal töltötték fel. Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter. A falon nyíllövésnyi távolságra egymástól bástyákat, erődítményeket és az ellenség esetleges támadásaira füsttel és tűzjelekkel figyelmeztető jelzőtornyokat építettek. A bástyákban, illetve az erődítményekben élelmiszert és fegyvereket tároltak. A falon és közelében csapatok állomásoztak, hogy időben jelezzék a külső támadásokat és a védelem első vonalául szolgáljanak.
Az egyik forgalomban lévő hivatalos adat a fal hosszát 6352 km-re teszi, de más becslések 3000-10 000 km között ingadoznak. A Ming-kori fal legkeletibb végpontja a Sanhajkuan átjáró a Pohaj öböl partján, legnyugatibb vége pedig a Csia Jünkuan átjárónál található Kanszu tartomá 2009-ben közzétett eredmény szerint a kínai nagy fal 290 kilométerrel hosszabb, mint eddig gondolták, majd 2012-ben is egy újabb 100 km-es szakaszára bukkantak a mongol határnál. Kína északnyugati területén, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület közelében, archeológusok csoportja egy ötszáz kilométer hosszú falrészt talált. A hosszú építményt egyértelműen a nagy fal egy szakaszaként kell kezelni. A nagy fal hossza ezzel a szakasszal együtt most már eléri a 7200 kilométert, ha pedig összeadjuk az összes – hegyvonulatokon kígyózó, sivatagokon, pusztaságokon, mocsaras területeken át vezető – falszakaszt, akkor hosszuk meghaladja az 50 ezer kilométert, ami a mai számítások szerint még autóval is csak kb. 20 nap alatt lehet megtenni.
A kínai nagy fal az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek (részben a hunok) támadásaitól. A nagy fal valójában nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori politikai helyzettől függően változott. Az első védelmi rendszert Csing Si Huang-ti kezdte kiépíteni az i. 210-es években a Hadakozó fejedelemségek korának korábbi falszakaszait felhasználva. A későbbi dinasztiák némelyike új erődítményeket húzott fel (Han, Szuj, Ming), míg más korszakokban a falat egyáltalán nem használták. A ma látható falszakaszok az 1368 és 1644 között uralkodott Ming-dinasztia idején épültek; ezeket már téglából emelték, de a korábbi erődítmények fő építőanyaga a döngölt föld a fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban, egy több száz kilométer széles sávban épült falszakaszok összessége, pontos hosszát nem lehet megállapítani.
Hosszúság 10 -13 m 10 -12 m 10 -11 m 10 -10 m 10 -9 m 10 -8 m 10 -7 m 10 -6 m 10 -5 m 10 -4 m 10 -3 m 10 -2 m 10 -1 m 10 0 m 10 1 m 10 2 m 10 3 m 10 4 m 10 5 m 10 6 m 10 7 m 10 8 m 10 9 m 10 10 m 10 11 m 10 12 m 10 13 m 10 14 m 10 15 m 10 16 m 10 17 m 10 18 m 10 19 m 10 20 m 10 21 m 10 22 m 10 23 m 10 24 m 10 25 m 10 26 m m v sz Ez a lap a különböző nagyságrendek összehasonlítását segíti elő, az 1000 kilométer és a 10 000 kilométer (10 6 –10 7 méter) közötti hosszúságokat (szélességeket, magasságokat, mélységeket, átmérőket, távolságokat) sorolja fel. Az összes nagyságrendet átfogó lista a Nagyságrendek listája (hosszúság) szócikkben található meg. Értékek [ szerkesztés] 10 6 (1 000 000) méter egyenlő az alábbiakkal: 1000 km 1 Mm körülbelül 621.
A Föld 2. leghosszabb folyója (6300 km), a Tibeti-magasföldön ered. Igen kiterjedt nagyságú a vízgyűjtő területe (1, 83 millió km2). Eurázsia, Ázsia legbővizűbb folyója. Keresztül tör a Tibeti-peremhegységeken, Dél-Kína nagy népsűrűségű medencéin, pl. : a Vörös-medencén, a Kínai-alföldön. Ez utóbbi területen, Sanghajnál tölcsértorkolattal ömlik a Kelet-kínai-tengerbe. Vízjárása kevésbé ingadozó. Forgalmas vízi út (az óceánjárók Vuhanig feljutnak). A Nagy-csatorna, a Föld leghosszabb mesterséges vízi útja köti össze a Sárga-folyóval. Medrében épült a világ legnagyobb völgyzáró gátja és erőműve: a Három Szurdok Gát. Árvizei a monszun esők idején hatalmas méretűek. Felesleges vizét a Tungting-tó és a Pojangi-tó veszi fel. Sárga-folyó (Huang-ho): a Föld 7. leghosszabb folyója. A Tibeti-magasföld közelében, a Kun-lun É-i lejtőin 2 ágból ered, s nagy deltát építve a Sárga-tenger öblébe, a Pohaj-öbölbe torkollik. Felső szakaszát szűk szakadékvölgyek jellemzik. Az Ordosz-fennsíkot nagy kanyarulattal kerüli meg.
A Kínai-alföldet É-on töltögeti fel, évente 100 m-t halad előre a Pohaj-öböl rovására. A Sárga-folyó Kína bánata: a "Kína ostora" vagy az "Ezer keserűség folyója", ma inkább a vegyi szennyeződései miatt "Kína Gyilkos Folyama" néven emlegetik. Már a történelmi feljegyzések is 7 mederváltásról tájékoztatnak. Rengeteg hordalékot szállít, évi 1, 6 milliárd tonnát. "Lösziszap folyó", a lösz sárga színéről kapta a nevét. Áradáskor medréből kilépve széles területeket áraszt el a Kínai-alföldön. Az áradásokkal járvány járt együtt, majd aszály, s éhínség, ma egyre nagyobb víz- és talajszennyezés. Gátépítésekkel próbáltak védekezni a magas vize ellen, de ma már - a gátépítések révén - a folyó medre 8-10 m-rel magasabban van, mint az alföld. Nagy árvízkor szétszakítja gátjait, és kiönt. Volt, amikor a Santung-félszigettől D-re, illetve É-felé folyt le. (1200 km távolságon át kanyargott, sűrűn váltogatta medrét). Kína áldása is ugyanakkor, mivel lösziszapja révén feltöltötte, és termékennyé tette a Kínai-alföldet.
Ezzel elősegítette a síkvidék benépesülését. Kína egyik legfontosabb "éléskamrája". A Jangce
Azoknak, akik több kalandra vágynak Aki egy kicsit több kihívásra (és kisebb tömegre) vágyik, annak ajánlottak a "vadabb" szekciók: ezek olyan falszakaszok, amelyek részben, vagy egyáltalán nincsenek helyreállítva. A romosabb állapotú szakaszokat helyenként olyan mértékben visszavette a természet, hogy az omladozó falakon veszélyes is lehet a mászás. A következő fotók a Huanghuacheng 黄花城, "Sárga virág fal" nevű szakaszon készültek saját magam és a barátaim túrája közben. A képeken is látszik, hogy a fal félig van csak romos állapotban, így nagyrészt könnyen járható; azonban van egy-két hely, ahol bizony nincs más választás, mászni kell. A Fal általában meredek vagy simább falszakaszok, őrtornyok és félbeszakadt földes részek egyvelege. Az őrtornyokból akár le is lehet mászni a falról, és "le lehet vágni az utat". A Fal egy érdekes tulajdonsága, hogy építőanyaga folyamatosan változik, az adott táj földrajzi adottságainak megfelelően. Így attól függően, hogy milyen alapra épülnek az egyes szakaszok, változhat például az építőkövek nagysága, állaga, színe és tartóssága is.